CSOK asszociációk

Aki ismer, tudja, hogy sokat láttam, hallottam, olvastam, tapasztaltam. Mindenről eszembe jut valami. Így a családi otthonteremtési kedvezményről is. Hirtelen 3 gondolatom támadt, egy-egy cikket írok róluk.

  • Vajon – a devizahitelekhez hasonlóan –  bedőlhetnek-e ezek a hitelek?
  • Egy új ingatlant nem csupán megvenni (megépíteni) kell tudni, hanem fenntartani is.
  • Mikre nem gondolsz egy új ingatlan tervezésénél?

Az internetet böngészve sok helyen találkoztam azzal a félelemmel, hogy a CSOK kapcsán felvett lakáshitelek is a devizahitelek sorsára jutnak. Vagyis kezelhetetlenül magasra nőhet a törlesztőrészletük.

Szocpol anno

Nem szeretnék jóslásokba bocsátkozni. Főleg azért, mert bennem ez a konstrukció (mármint a kedvezményes kamatozású hitel része) sokkal ijesztőbb emlékeket ébreszt. Mégpedig az 1980-as évek végét. Akkor is létezett egy komoly családtámogatási rendszer az otthonteremtéshez. Szocpol és kedvezményes lakáshitel. Előbbi 30 (később 40) ezer forint gyerekenként, utóbbi 360 ezer forint, 35 éves lejáratra, 3% éves kamatra (amire további költségek nem rakódtak rá).

Ha az időközben eltelt 30 év ár- és béremelkedését tekintjük, lazán lehet 30-cal szorozni. Ez mai áron gyerekenként egymillió-kétszázezer forint vissza nem térítendő támogatást, illetve tízmillió forint fölötti összegű hitelt jelent. Csakhogy volt ezzel a 3%-os kamattal egy nagy bibi: A betéti kamatok már a 80-as évek közepén fölhúztak jóval efölé.

A matekot alapból utálók számára érthető nyelven ez azt jelenti, hogy ha Te kölcsönadsz 100 ezer forintot, akkor arra évente 3 ezer forint kamatot kapsz. De honnan veszed a kölcsönadható pénzt? Mástól, akinek ennél a 3 ezer forintnál több kamatot kell, hogy fizess. Vajon mennyi ideig tudnál egy ilyen tevékenységet végezni? Hát nem sokáig!

Most persze mondhatod azt, hogy a „csúnya” bankokat nem kell sajnálni, csakhogy abban az időben Magyarországon nem létezett a mai értelemben vett bankrendszer. Ez megérne egy külön posztot, egyszer erre is sort kerítek. Van viszont egy érdekes írásom a témában. Arról szól, hogyan tudsz egy ilyen szokatlan piaci lehetőséget kihasználni a magad javára.

Mindenható állam?

Ha nincs bank(rendszer), ami hitelezzen, akkor az állam fog. Csakhogy ő sem tud csodát tenni. Nem tud több pénzt fizetni, mint amennyi befolyik hozzá. És a következmény? Csak idő kérdése, mikor dől dugába az egész konstrukció.

Azt mondod, nem fog? Nos, az elmúlt évtizedekben kétszer is láttunk példát rá. Az egyik épp az előbb említett 3%-os kamatozású hitellehetőség. Már a 80-as évek végén az egekbe szöktek a kamatok. Ezeket a hiteleket formálisan ugyan a mai OTP Bank (akkori nevén Országos Takarékpénztár Nemzeti Vállalat) kezelte, de gyakorlatilag az állam pénze volt. Ezért a kondíciókat is az állam határozta meg.

A kamat hamar 20% közelébe ért, és ezt már 1990-ben túllépte. A „Szomszédok” című – akkor népszerű – tévésorozat epizódjaiban folyamatosan napirenden volt a téma. A szereplőknek nagy fejtörést okozott, hogy miből fogják a magasabb kamatokat fizetni.

Természetesen akkor is talált ki az állam mentőakciót. Volt egy olyan lehetőség, hogy ha kifizeted a hátralévő tartozás kb. felét, akkor a másik felét elengedik. Ugye milyen ismerős? Persze csak egy bizonyos kör tudott élni a lehetőséggel. Azok, akik rendelkeztek bizonyos fokú pénzügyi intelligenciával.

Az állami kamattámogatás csapdája

A második alkalom a közelmúltban, a kétezres évek elején történt. Az első Orbán-kormány idején kitaláltak egy sokak számára nagyon kedvező lakáshoz jutási támogatást. A mondókám szempontjából az volt a lényege, hogy a piaci kamat és az igénybe vevő által  fizetendő kamat közti különbözetet az állam állta.

Hamar kiderült, hogy az állam túlvállalta magát, ezért ez a konstrukció a következő kormány idején megszűnt. Sajnos részben ennek volt köszönhető a devizahitelezés felfutása. Ha érdekel, írtam róla egy e-bookot, itt tudsz belenézni. Meg is rendelheted. Pénzedbe nem kerül. De vigyázz: Még annál is felkavaróbb, mint gondolnád!

Fentiek miatt úgy gondolom, egy komolyabb méretű kamatemelés ennek a hitelnek is keresztbe fog tenni. Márpedig a kamatok most szerte a világon mélyponton vannak. Ezért nem kell nagy jóstehetség hozzá, hogy azt mondjam: Csak idő kérdése, mikor indulnak el fölfelé.

Persze, az állam ezt egy darabig bírni fogja, de nem a végtelenségig. Akkortól pedig bizony a törlesztőrészletek is megemelkednek! Van rá esély, hogy ha emelkednek a kamatok, akkor az némi gazdasági növekedéssel is együtt jár majd. Ami azt jelenti, hogy esetleg kapsz egy kis fizetésemelést is. Vagyis talán – de csak talán- kezelhető marad a törlesztés összege.

Hogy viselkedik a törlesztőrészlet?

Hogy mennyivel emelkedhet a törlesztőrészlet? Ez egy egyszerű kalkulátorral kiszámolható. Gugliba beírod, hogy „törlesztőrészlet kalkulátor”, és lehet vele kísérletezni. Nagyjából az alábbi szabály alapján lehet számolni: 20 éves futamidő, és 3%-os éves kamat esetén az éves törlesztő a felvett hitelnek kb. 6-7%-a.

Ha a kamat megemelkedik 8%-ra, akkor a törlesztőrészlet a másfélszeresére nő (évi 10%-ra). Kb. 12%-os kamatnál fog duplázódni. Ha a kamaton felül még kezelési költség is van, akkor annyival növeld meg a kamatot a kalkulátor használatakor. Mindez akkor érvényes, ha végig változatlan kamatot, és havonta egyforma törlesztőrészletet tételezünk fel. Nyilván ez nincs így, de durva számolgatáshoz megfelel.

Mit tehetsz, hogy kivédd ezt a kockázatot? Amit tudni kell, hogy erre biztos módszer nincs. Ha eljössz a kockázatkezelési tréningünkre (hitelt felvevőknek különösen ajánlott, link a következő cikkben), megérted, miért. Ennek fő oka, hogy lakni akarsz benne, tehát a saját lakás sok tekintetben úgy viselkedik, mint az úgynevezett fogyasztási cikkek többsége. Vagyis rövidebb-hosszabb idő alatt elfogyasztod. Ilyen cikkekre pedig a klasszikus szabályok szerint TILOS (pénzügyileg nem intelligens) hitelt fölvenni. Hogy miért, arról többek között itt írtam.

Ha erről többet szeretnél olvasni, iratkozz föl a „Jómódod pillérei” sorozatra! (Hitelekről bővebben a negyedik pillérben esik szó.)

Mit tehetsz mégis? A másik két cikkben erre is fogsz kapni javaslatokat.

Szerző: Szalai János, a noszogató sikeroktató, civilben matematikus és közgazdász

Hozzászólások

hozzászólás

Posted on: 2016-01-28, by :

1 thought on “CSOK asszociációk

Comments are closed.

Ez az oldal a könnyebb használhatóság érdekében cookie-kat használ. Kötelező erről tájékoztatást adnunk, kérlek, "oké"-zd le! Nem tudod, hogy mi ez?

A cookie-k nélkül a böngészési élmény nem lenne olyan, mint velük. A cookie-k kis nyomkövetők, amik segítenek az eligazodásban az oldalon, és amikor legközelebb visszatérsz az oldalra - mert ugye visszatérsz? :) - már ismerősként fognak azonosítani. Pl. a cookie-k jegyzik meg azt, hogy milyen linkre kattintottál már egy weboldalon, és ezt az adatot arra használják, hogy például a már meglátogatott linkeket más színnel jelölik, így te, a felhasználó is tudod, hogy hol jártál már. Ha megnyomod az Oké, rendben gombot, akkor elfogadod azt a tényt, hogy az oldal cookie-kat használ, mint minden más oldal is. Ezt az üzenetet, és az elfogadási procedúrát az EU közössége írta elő minden Európába szolgáltató weboldal számára.

Bezár